Szerencsére Budapesten egyre többféle főzőtanfolyam, gasztro kurzus vagy workshop között lehet válogatni; lassan elő sem fordulhat, hogy nem találja meg az ember azt, amire éppen szüksége van. Nyilván ezek között vannak egészen kezdőknek és igazi hobbiséfeknek szóló változatok is, ahogyan szakosodnak az oktatások a sültektől kezdve a japán konyhán át kifejezetten a sütemények készítésére is. A L'École de Grande Pâtisserie francia cukrász iskola az utóbbi műfajba tartozik, és hangzatos neve ellenére nagyon kedvesen és közvetlenül vezet be az édességek készítésének rejtelmeibe. Megnéztük, és ki is próbáltuk, milyen náluk tanulni - legyen szó pár fős workshopról, vagy éppen egy gyerekeknek kitalált rövidebb etapról a Pancson!

A forralt bor nálam a téli kikapcsolódás alapkelléke: nem csak felmelegít, de amikor jó helyen veszi az ember finom is és gyakorlatilag nincsen belőle két egyforma ízesítésű (persze csak, ha nem előrecsomagolt fűszerrel dolgozunk). Otthon is is elég jó alkalom a barátokkal összejönni kicsit és együtt kitalálni az ízeket, de egy karácsonyi vásárban, korcsolyázás után, vagy egy nagy kirándulást követően is elég jól tud esni belőle egy bögrével. Sőt, az is biztos, hogy itt a nagy ajándékok utáni hajrában képes ellazítani pillanatok alatt - mondjuk a Budapesten, a Bazilikánál!

Számtalanszor jártam már Londonban, de egyszerűen nem lehet megunni. Minden egyes alkalommal fel tudok benne fedezni valami újat, és a legutóbbi kiruccanás alkalmával az egyik ilyen a Columbia Road Flower Market volt. Imádom a virágokat, így nem véletlen, hogy egy kint élő barátom épp ezt ajánlotta tökéletes vasárnap déli időtöltésnek két sör között. És milyen igaza volt!

Kóstoltál már pesti borbárban friss hordómintát vagy még éppen nem palackozott borkülönlegességeket? A DiVino Juniborászai 2016-os tételeikből hoztak ízelítőt - és azt kell mondani, lesz közöttük pár olyan, ami új sztárjává válhat a fővárosi éjszakának!

Nagyon tudom szeretni azokat a fotósorozatokat, melyek elhagyatott épületekről, akár egész városokról szólnak. Kicsit elszomorító tud lenni a dolog persze, másrészt van egy nagyon erős bája az elmúlásnak, amit a fényképezőgép tetten ér a régi terekben. Eleonora Costi olasz fotós az elmúlt három évét azzal töltötte, hogy bejárta Olaszországot különleges lakatlan épületek után kutatva, melyeket természetesen sorra meg is örökített.

El tudjátok képzelni, milyen lenne, ha Budapesten is úgy készülne a pizza kemencében a ház udvarán, ahogy az akár Nápolyban is előfordulhat? Nem kell álmodozni, mert október utolsó hétvégéjén bele lehet kóstolni kicsit a délolasz élet, vagy inkább ételérzésbe az Impostorban - hála a Pizzamanufaktúra és a Digó csapatának.

A Shetland-szigetek Feröer és a Orkney- szigetek között találhatóak Skóciától északra. A szigetcsoport több, mint száz tagja közül csak 15 lakott, közülük az egyik Foula, amit az Egyesült Királyság legtávolabbi rejtett kincsének is neveznek.

Amikor azt mondtam, hogy Nápoly azért is szuper úti cél, mert nagyon jó kiindulóhely izgalmas kirándulásokhoz, nem hazudtam: Sorrento ugyanis a legjobb példa rá. A kis tengerparti város alig több, mint egy órára fekszik Nápoly zajától, ahol akár egy napra is egy egészen új világba csöppenhet az ember az Amalfi part kapujában.

Egyetlen napra leugrani Észak-Olaszországba egy kis tengerpartért...elsőre eléggé képtelen ötletnek tűnt. De amikor ott ért minket a reggel Gradóban egy kávé mellett, már egyáltalán nem tartottam hülyeségnek a dolgot. Ráadásul nagyjából egy fél nap elég is arra, hogy a 8 ezres város megmutassa magát az utazónak, aki hajlamos lesz hazafelé azon filózni, mikor is jön legközelebb. Képekkel mesélek erről a kedves, karakteres és egyáltalán nem unalmas, ugyanakkor nagybetűs üdülővárosról.

Tavaly egy több napos roadtrip keretében jutottam el az egyik legszebb helyre, ahol eddig jártam: a Jökulsárlón gleccserlagúnához Izlandon. Annyira beleszerettem az országba, hogy idén egy teljes hetet töltöttem ott, hogy újabb részeit fedezhessem fel (és nem utolsó sorban, meglátogassam unokatestvéremet és ottani barátaimat). Jökulsárlón most nem volt tervben, ám mégis úgy alakult, hogy egy rapid túra keretében ismét szerencsém volt megnézni, ráadásul verőfényes napsütésben, 20 fokkal!

Idén már negyedik alkalommal rendezik meg Budapesten a Junibor Borünnepet, ismét elég menő díszletek előtt, a Szent István téren. A sétálva kóstoltató borfesztivál 32 borásszal és több, mint százféle tétellel várja a borszakértőket és a kíváncsiakat egyaránt augusztus 25-28. között. És mire lehet számítani ezen a hétvégén? Megnéztük!

A sienai palio a világ egyik leghíresebb ilyen eseménye, egy lóverseny, amit évente kétszer tartanak meg a városban. A helyiek azonban azt mondják, hogy nem is a verseny a lényeg, hanem maga az esemény a felkészülés, és az, amit ez jelképez: a város negyedeinek egyediségét, egységét és a lakók büszkeségét. Christian Sinibaldi fotós idén benézhetett a palio színfalai mögé és nagyszerű képekben örökítette meg a rendezvényt és az azt megelőző napokat. A képek mellé mesélek is egy kicsit erről az egészről.

Májusban szerencsém volt Nápolyba látogatni pár napra, és ugyan eddig is imádtam Olaszországot, azt hiszem, most sikerült megtalálni itt a kedvenc városomat. Hogy miért? Mert Nápolyban minden megvan, amit kerestem: tenger, szűk utcák, történelem, modernitás és olyan csodás gasztronómia, aminek azóta is csak kutatom a helyettesét itthon. Persze tudom, hogy ettől még nem fogja mindenki feltétlenül szeretni ezt a várost, hiszen rossz a marketingje, de remélem, hogy tudok itt mutatni pár olyan dolgot, melyektől nem csak kedvetek támad odamenni, de a végén még imádni is fogjátok!